Eszközök, kellékek a szalvétatechnikához

Itt rögtön megkövetek minden olvasót, mert a decoupage-olni nem csak szalvétával lehet. Alkalmazhatunk újságkivágásokat, figurás zsebkendőt, csomagolópapírt is. Van egy jó kis cukrászda, ahol mindig szamócás papírba csomagolják a süteményeket. Kértem egy darabot belőle, és ráragasztottam egy fehér műanyag tálcára. Szóval mindent lehet használni, ami csak megtetszik. (Jó, azért poháralátéttel ne próbálkozzunk)

Ez azért jóval kültségesebb szórakozás, mint az üvegfestés, de nincs annyira megkötve a kezünk, itt nem csak a színekkel variálhatunk, minden a képzeletünkre van bízva.

Kell először is valami, amire ragaszthatunk. Lehet ez gipsz, fa, műanyag, textil, porcelán. Natúr fa dolgokat lehet kapni készen is a boltban, ha ez képkeret, akkor általában van rajta akasztó is, ha nem, akkor ezt is lehet hozzá kapni, fémből, műanyagból. Ha azonban gipszet akarunk, akkor könnyen önthetünk otthon is. A zacskóra az van ráírva, hogy 4:1 arányban kell keverni a port a vizhez, de ez nekem nem vált be. Egy kiürült dobozban szoktam összekeverni a hozzávalókat, majd, mikoralig önthető állagú, beleöntöm a formába. Ezután kicsit meg kell ütögetni, mert így a buborékok nem maradnak benne (ezek meglátszódnának a kész gipszen). Márcsak a száradásra kell várni, és kezdődhet az izgalmasabb része a dolgonak.

Azután kell decoupage ragasztó. Én univerzális ragasztót használok, ami jó textilre, fára, porcelánra, gipszre, papírra, és még fedőlakk is egyben. Ezt úgy használjuk, hogy felvisszük arra a felületre, ahová a mintát akarjuk, majd óvatosan ráillesztjük azt. Ezután ismét ragasztót viszünk a felületre. Sokan mondják, hogy lehet használni tapétaragasztót is (ekkor külön kell lakkozni a felszínt), én még nem próbáltam, de mindennek eljón a maga ideje...

Általában kell festék is az alkotáshoz. Minden könyv és szakértő azt mondja, hogy csak akrillfestékkel dolgozzunk. Én nem mindig használom, mert elég drágák, és nagyon meg kell válogatni a márkát is. Sokszor használok temperát is, de ez nem jó, ha köztes repesztőlakkot használunk, mert maszatolódhat a festék.

Szóval mikor felragasztottuk és megszáradt a kép felszíne, akkor díszíthetjük. Léteznek repesztőlakkok, én eddig kétfélét láttam, de lehetséges, hogy van más is. Köztes repesztő: a két festékréteg közé kerül.Felvisszük az első festéket, majd mikor megszárad, óvatosan lágy ecsetvonásokkal felvisszük a lakkot. Ezeknek különböző száradási idejük van, az enyémre 15 perc után kerülhet a második szín. Mikor ez is megszárad repedezett lesz, de ez nagyon rizikós, mert, ha többször húzzuk ugyanott az ecsetet, akkor elfedjük a repedéseket. Azért is nehéz, mert, ha nem fed az akrill, akkor csúnya lesz az összhatás. A másik fajta lakk a felülrepesztő. Ennek két fázisa van. A felületet először az elsővel, majd száradás után a másikkal kezeljük. A repedések mélysége, sűrűsége és mérete a felvitt lakk mennyiségétől függ.

Modell-és struktúrpaszta alkalmazása azért jó, mert velük egyenletes és egyenetlen felszíneket alakíthatunk ki. Ezt spatulával szoktam felvinni a felszínre, és ott alakítom. Modellpaszta keményebb, mint a társa, ezért ez érdesebb hatást biztosít. Ha elrontottuk akkor csak elsimitjuk, és kezdhetjük elölről. Hurkapálcával lehet mindenféle mintát karcolni bele, de lehet pont az ellenkezőjét is, pozitív mintát készíteni. Dekorgumiból kivágjuk a motívumot, majd ráillesztjük a képre, és spatulával struktúrpasztát töltünk bele, elsimítjuk.

Többféle ecsetet kell használnunk, én legjobban a laposakat szeretem, de fő, hogy puha legyen a sertéje.